GYIK

1. Mikor kell a gyümölcsfákat metszeni?

 

Első sorban tavasszal érdemes megmetszeni a fákat, amikor már feltehetőleg nem lesznek komolyabb fagyok. A hidegre nagyon érzékeny a kajszi, ezért ezt szoktuk még akár virágzásban is metszeni. Az év többi részében csak akkor szoktunk metszeni, amikor beteg, törött, sérült ágat látunk a fán illetve nyáron még, zöldmetszések elvégezhetőek a jobb termésérés miatt.

 

2. Mikor kell a hagymásokat ültetni?

 

A legtöbb hagymás növényt ősszel a fagyok beállta előtt kell elültetni, hogy hideg hatás érje a hagymákat és ez által gazdagon virágozzanak tavasszal. Vannak olyan hagymás növények, amelyeket viszont tavasszal a fagyok elmúltával kell elültetni, hogy nyáron virágozzanak, ilyenek például a kardvirág, a dália, a liliomok stb.

 

3. Hogy kell a növényeket jól elültetni?

 

Ha cserepes növényről van szó, akkor ültetés előtt jól áztassuk be a növényeket, csak aztán vegyük le róluk a cserepet. A földlabdás növények esetében NEM SZABAD eltávolítani a juta zsákot ültetés előtt, mert az tartja össze a földlabdát és idővel úgy is elbomlik a talajban és nem fogja zavarni a növényt. A földlabdás növényeknél ne úgy járjunk el, mint a cserepesek esetében és ne áztassuk be őket előre, hanem amikor már kiástuk a nekik megfelelő gödröt, akkor tegyük bele a növényt és töltsük fel a gödröt vízzel, így elkerülhető, hogy a leáztassuk a földet a gyökerekről.

 

NAGYON FONTOS! Az ültető gödörnek a minimum mérete, akkora legyen, hogy ha a növényt belerakjuk, akkor a gyökérlabda és az ültető gödör között mindkét oldalon legyen még 5-5 cm távolság.

 

Azoknál a növényeknél, amelyek cserépben nevelkedtek érdemes ültetés előtt a gyökereket kicsit kiszabadítani kézzel, hogy ha megindulnak a növekedésben, akkor a gyökerek kifelé nőjenek tovább és ne befelé.

 

Minden növény meghálálja, hogy ha ültetéssel egy időben szerves trágyát is adunk nekik, ami 2-3 évig táplálja őket, illetve amelyik növény a savanyú talajt kedveli annak még tőzeget is kell, hogy adjunk a megfelelő fejlődéséhez.

 

4. Télen is kell öntöznünk?

 

Vannak olyan esetek, amikor IGEN. Elsősorban az örökzöldre kell odafigyelnünk télen, de a cserépben kint telelő növények is törődést igényelnek.

 

Az örökzöldek, mint azt nevük is jelzik télen is megtartják, a lombjukat ez által párologtatnak is, bár ez a funkció lelassul a tél alatt. A fő problémát az olyan időszak jelenti, amikor hideg van kint, a talaj is fagyott, de viszont napsütést kap a lombjuk, ilyenkor többet párologtatnak és a hiányt nem tudják pótolni a talajból, mert az fagyott vagy kevés benne a víz.

 

Mit tehetünk? Érdemes a fagyok beállta előtt a talaj vízkészletét maximálisra feltölteni, így enyhébb napokon lesz honnan felvenni a vizet a növényeknek. A másik, amit tehetünk, hogy télen amikor látjuk hogy nem fagyott a talaj, akkor néha megöntözzük a növények körül a talajt.

 

A cserepes növényeket is érdemes néha egy kicsit megöntözni, mert korlátolt az a földmennyiség, amiből vizet vehetnek fel, mivel cserépben vannak.

 

5. Miért színeződnek el az örökzöldek a tél folyamán?

 

Télen elszíneződés figyelhető meg az örökzöldeken, de nem mindegyiket érinti. A színváltozás okai a téli hideg és a napsütés miatt következnek be. Ezek együttes hatására antociános színváltozás következik be a lombfelületen.

 

DE! Nem kell megijedni és emiatt kivágni az ilyen „tünetekkel” rendelkező növényeket, mert a tavasz és a jobb idő beköszöntével ezek a tünetek halványodnak, majd el is tűnnek.

 

Egy nagyon jó példa a jelenségre a Thuja occidentalis ’Ericoides’. Ez a tuja egyik fajtája, ami érdekes színt ölt magára télen.

 

6. Miért jó a fűnek a gyepszellőztetés?

 

A füvünk talán az egyik legigényesebb növénytársulás, amit arra használunk, hogy tökéletes zöldfelület legyen az egész család számára. Elengedhetetlen a megfelelő gondoskodás.

 

A gyepszellőztetés CÉLJA, hogy eltávolítsa a fűcsomók tövéből az oda összetömörödött filcréteget, ami az ott maradt levágott fűszálakból vagy lomb maradékból maradt vissza és meggátolja a víz és tápanyagok rendes felszívódását, ezzel elősegítve a fű megfelelő növekedését. De nem csak ez az egy előnye van, hanem eltávolítja az elhalt fűszálakat, meglazítja a talaj felső vékony rétegét, ezzel előkészíti a talajt az új fűmagok felülvetésére.

 

7.Milyen a jó gyepszőnyeg?

 

A jó gyepszőnyeg ismérvei, hogy kellően sűrű, tömött, gyomtól mentes és a talaj vastagsága, amivel érkezik „vastag”, olyan 1,5-2 cm és nem 0,5-1 cm, az ilyen gyepszőnyeget nagyon nehéz lesz megóvni a kiszáradástól és még, akkor sem biztos a siker.

Méretei: 200 cm x 50 cm vagy 250 cm x 40 cm, ezek minden esetben 1m²-sek. A súlyuk olyan 20-25 kg között van.

 

MINDIG MEGBÍZHATÓ FORRÁSBÓL RENDELJÜNK GYEPSZŐNYEGET!

 

8. Ha gyepszőnyeget választunk, akkor azzal már többé nem is kell foglalkoznunk?

 

Bár csak azt mondhatnám, hogy többé nincs vele gond, de van.

 

Az első legfontosabb, hogy ha gyepszőnyegezünk, onnantól mindig biztosítani kell a gyep számára a megfelelő vízmennyiséget. Oda kell figyelnünk a gyomokra is, mert attól még, hogy első osztályú gyommentes gyepszőnyeget rendeltünk és azt is kaptunk, attól még a gyomok felüthetik a fejüket a fűben.

 

Figyelnünk kell a fűnyírások rendszerességére! Ez általában, olyan 8-12 nap között változik, első sorban mindig a saját igényeink határozzák meg, hogy milyen alacsonyra szeretnénk nyírni vagy épp milyen magasságig hagyjuk meg. DE VIGYÁZAT! Nem szabad nagyon magasra meghagyni a füvet, aztán nagyon alacsonyra levágni, mert ki fog kopni. Nyáron érdemes nagyobb nyírási magasságot alkalmazni, mert a nagy hőségben leárnyékolja a saját tövét és ezzel a talajt is kevesebbet fog párologtatni a talaj és nekünk sem kell olyan sokszor nagy vízmennyiséget kijuttatnunk.

 

9. Gyomosodhat még később a gyepszőnyeg?

 

IGEN gyomosodhat később is, hiába első osztályú gyepszőnyeget rendeltünk és azt is kaptunk. A gyepszőnyeg fő ellensége a szél ebben az esetben. A szél behozhatja a kertünkbe a gyomok magvait és azok ki kelve bajt okozhatnak a pázsitunkban.

NAGYON FONTOS! Amint gyomokat észlelünk a pázsitban, azonnal fel kell lépni ellenük. Nem szabad megvárnunk, hogy nagyon megerősödjenek, és minél jobban elterjedjenek.

 

10. A kézi fűmagvetés tényleg olcsóbb, mint a gyepszőnyeg?

 

Ez a tényező sok mindentől függ. Az elején, amikor füvesítésre adjuk a fejünket és utána érdeklődünk, hogy melyik mennyibe is kerül, akkor az fog kijönni, hogy a fűmagvetés harmadával olcsóbb, mint a gyepszőnyeg. De…

 

A fűmagok elvetése után intenzív öntözésnek kell elkezdődni, még hozzá mindennap és nem szabad, hogy a friss vetés kiszáradjon. Amint ki kelt az elvetett fűmag észrevesszük, hogy nem egyenletes a kelés és elég foltos lett a terület. Ahol foltos lett, ott újra felül kell vetni és nem elég, hogy ha csak kiszórjuk a magokat a földfelszínére, hanem újra meg kell lazítanunk óvatosan a talaj felszínét, mert időközben összetömörödött.

 

A fűnyírást pontosan kell elvégezni, minél élesebb fűnyíróval és a lehető legkevesebb mozgással. ÉS már jelennek is meg az első gyomok a fűben és nincsenek egyedül, hanem tömegével jelennek meg. Precíz kézzel való gyomlálás vagy vegyszeres gyomirtás következik, hogy elejét vegyük a gyominváziónak.

 

És ez így megy sok-sok héten keresztül (8-10 hét), amíg nem lehet megfelelően használni, a gyerekek is elégedettek vele és nem kell már rájuk szólni, hogy ne focizzanak rajta.

Összefoglalás: a fűmagvetés az elején olcsóbb és később is csak részletekben fogyasztja a pénztárcánk tartalmát, viszont heteken keresztül rengeteg munkát és vizet igényel.

 

                                                                  (DE A GYEPSZŐNYEG IS FŰMAGKÉNT KEZDTE)

 

11. Fontos az öntözőrendszer a kertben?

 

Nem fontos, mert drága kiépíteni és slaggal is elérhető a kívánt hatás. De a különbség az öntözőrendszer és a kézi öntözés között az IDŐ.

 

Telepítése költséges, de az ára MEGTÉRÜL. Időt és pénzt is spórol. Nem kell a több méter slagot magunkkal rángatni és mindig figyelni, hogy ne törjön meg, mert akkor nem folyik rendesen. Kevesebb vizet használ fel, mint amit mi ki szoktunk öntözni kézzel és egyenletesebben is osztja el azt.

 

12. Csepegtető vagy esőszerű öntözés jobb a növényeknek?

 

A csepegtető öntözés sokkal jobb a növényeknek, mert a vizet közvetlenül a talajra, ez által a növények tövéhez juttatja és a pénztárcánknak is jobb, mert kevés vizet juttat ki.

Az esőszerű öntözés mindent eláztat a növények körül, a növényeket is, így nő a kockázata, hogy gombás megbetegedést kapnak el a növényeink.

 

13. Mire jó a vakondháló és biztos, hogy kell a fű alá?

 

A vakondháló 100%-ban visszatartja a vakondokat. Nem túrják szét a frissen telepített szép pázsitot.

 

A vakondháló kérdését már érdemes a füvesítés előtt eldönteni, hogy legyen e, mert miután befüvesítettünk már nem lehet a hálót berakni a fű alá csakis, úgy ha elölről kezdünk mindent.

 

14. Miért kell szegély a fű és a növényágyások közé?

 

A szegély szerepe nem csak esztétikai kérdés. Fő célja, hogy időt spóroljunk magunknak. Feladata, hogy nem engedi, a füvet idővel az ágyásokban elterjedni, illetve fordítva is igaz, hogy a növények ne nőjenek bele a pázsitunkba.

 

Sok féle lehetőség közül választhatunk, például: faszegély, műanyag, térkő, terméskő vagy, hogy ne legyen. Ha azt választanánk, hogy ne legyen, de esztétikailag szép is maradjon a látvány akkor időről-időre a füvet szegélyeznünk kell, ami nem könnyű feladat. A leghatásosabb megoldás, hogy ha termés vagy térkövet használunk. Mindkettőt érdemes a fűvel egy szintbe helyezni, akkor a fűnyíró kerekét el lehet rajta tolni és nem kell pluszban szegélyezni, mint a faszegély esetében.

 

15. A szerves vagy a műtrágya a jobb választás a növényeknek?

 

Mindkét trágyát érdemes használni a növények életében, de különböző időközönként. A szerves trágyát első sorban ültetéskor kell a növényeknek adni és nem szabad vele spórolni, de túl sokat sem szabad adni. A szerves trágya 2-3 évig elegendő a növényeknek.

 

A műtrágyákat, akkor kell használni, ha valami hiánybetegséget, mutat a növényünk. Gyorsan orvosolható a probléma. Rövid ideig,csak néhány hónapig hatnak ezek a készítmények.

 

16. Tulipánfa vagy magnólia van a kertemben?

 

Ez mindig egy örök kérdés a kerttulajdonosok körében, hogy a kettő közül melyik is, ami tetszett nekik az arborétumban és ők is szeretnének ilyet a kertjükbe.

Nem kezdjük el felsorolni a botanikai jellemzőit e két növénynek, mert felesleges megjegyezni, hogy melyiknek milyen például a virág szerkezete.

 

Magnólia: más néven liliomfa. A legfontosabb, hogy mindig lombfakadás előtt kezd el virágozni még tavasszal. Levelei ép szélűek, oválisak. Minden féle színű és méretű virágai lehetnek fajtától függően. Méretét tekintve kisebb méretű fák (4-6 méter). Létezik örökzöld fajtája is, ami kora nyártól-kora őszig virágozhat, de örökzöld lombja miatt nehéz összetéveszteni más fajokkal.

 

Tulipánfa: A magnóliákkal ellentétesen nyáron virágzik, amikor már teljesen kifejlődött a lombozat. Levelei líra alakúak, de hogy érthetőbb legyen inkább lúdtalp alakúnak szokták nevezni. Virágai sárgás-zöld színűek. Méretét tekintve nagy fa lesz belőle, Amerikában a 60 métert is elérheti, de nálunk ez olyan 25-30 méter lehet. Gyorsan növő fa, de virágai csak kb. 10 év múlva jelennek meg és akkor is a lombkorona felső részén kevésbé látható helyen.

 

17. Vannak növények, amelyeket meg lehet őrizni a kertépítés során az új kerthez?

 

Érdemes megmenteni már meglévő növényeket az új kertbe. Első sorban olyan példányokat érdemes megőrizni, amelyek idősebbek már vagy ritkábban előforduló fajták (pl. idősebb magnólia, japán juharok).

 

18. Milyen burkolatot válasszak a kertembe?

 

Sok féle burkolat közül választhatunk a kertünkbe, de mindegyiknek vannak előnyei és hátrányai is. Az egyik legkönnyebben kivitelezhető a szórt burkolatok, ami lehet gyöngykavics, bármilyen murva, fenyőkéreg stb., de állapotát fenntartani, hogy ne lepjék el a gyomok nem is olyan egyszerű.

 

Kevés gondozást igényelnek a betonból kiöntött utak, de szakértelem kell az elkészítéshez, felülete megrepedezhet és megjelenhetnek a gyomok, és esztétikailag sem a legszebb látvány. A fák gyökerei könnyen tönkretehetik az egészet és javítása elég nehézkes.

 

Az egyik legjobb választás a térkövek lehetnek, amelyekből rengeteg féle színű és méretű létezik. Megépítéséhez szakértelemre van szükség, könnyen javítható, ha megsüllyed vagy eltörik néhány darab.

 

19. Milyen sövény lehetőségek vannak a smaragd tuja helyett?

 

A smaragd tuják igen közkedvelt növények a mai napig. Sok új betegség jelent meg az elmúlt években, melyek első sorban az idősebb példányokat károsítja feltűnően, és amelyekkel szemben tartós megoldást nagyon nehéz találni. A végleges és biztos megoldás az lehet, hogy ha más növényekkel próbálkozunk, amelyek már bizonyítottak. Sok őshonos növény van, melyek alkalmasak sövénynek és csak annyi a dolgunk velük, hogy türelmesek vagyunk és nyírjuk őket. Gyakorlatilag minden növény alkalmas sövénynek, amely képes elérni azt a minimum magasságot, amit szeretnénk.

 

Például: tiszafa, gyertyán, bükk, cserszömörce, fűzfa, fagyal, mezei juhar, babérmeggy, borostyán, bambusz, leylandi ciprus, óriás tuja, nyári orgona, tűztövis, aranyág, nagyobbra növő díszfüvek stb.

 

20. Miért lenne szükségem a kertem megterveztetésére?

 

Nincs feltétlenül szüksége az embernek, hogy megterveztesse a kertjét, ha szán rá elég időt és energiát, hogy mindennek utána nézzen, mert ma már sokféle információ megtalálható az interneten.

 

Aki nem szeretne sok időt tölteni a tervezéssel, az meg is terveztetheti kertjét szakemberrel. A tervező sok olyan plusz információval is elláthat minket, amire nem is gondoltunk.

 

21. Mikor kezdjek neki a füvesítésnek?

 

Ahhoz, hogy pontosan el lehessen dönteni, hogy mikor füvesítsünk a fő kérdés az, hogy öntözőrendszer van, vagy lesz e még előtte a kertben.

Ha van öntözőrendszerünk vagy tervezzük, hogy lesz, akkor szinte egész évben füvesíthetünk, még nyáron is csak akkor többször kell öntöznünk. Ha nincsen kiépítve rendszer, hanem kézzel szeretnénk öntözni, akkor a legalkalmasabb időpontok a tavasz és az ősz.

Fontos tudni, hogy a fűmag 10⁰C-tól kezd el kicsírázni, ez alatt az érték alatt csak nehezen fog növekedni.

 

22. Mikor a legjobb elültetni a növényeket?

 

A cserepes növényeket egész évben biztonságosan lehet ültetni, leszámítva a fagyos napokat. A földlabdás és a szabadgyökerű növények esetében a tavasz vagy az ősz lehet a legideálisabb, amikor a kertészetekben is megjelennek nagy mennyiségben és amúgy is csapadékosabb időre lehet számítani.

 

Mindegyik típusnál az alapfeladat a megfelelő vízmennyiség biztosítása.

 

23. Miért ne hagyhatnám az ősszel lehullott falevelet a füvön?

 

Az ősszel lehulló falevelek nagy károkat tudnak okozni füvünk kinézetében. A sokáig füvön hagyott levelek megsárgítják és kikoptatják a füvet.

 

24. Mindenképpen össze kell szedni a lehullott gyümölcsöket a fa alól?

 

A fáról lehulló gyümölcsök további betegségekhez vezethetnek. A gyümölcsök szép lassan elkezdenek megrohadni a földön és szép lassan megjelenik rajta a moníliás gyümölcsrothadás, ami könnyen átterjedhet a még fán lévő gyümölcsökre. A darazsak is szeretik a már lehullott, puhább terméseket.

 

25. Metszés után fontos-e, hogy használjak fasebkezelőt?

 

A fasebkezelők jelentőségét nem szabad elhanyagolni. Minden nagyobb metszések, ifjítások után érdemes használni. Minden sebet le kell kezelni, ami nagyobb, mint 2-2,5 cm. Ezek a szerek elősegítik a sebek gyógyulását és nem engedik, hogy a kórokozók bejussanak a növények belsejébe.

 

Az olyan növényeket, amelyek tartalmaznak gyantát, azokat nem kell külön lekezelni sebkezelővel, mert nekik a természetes védekező anyaguk a gyanta, ami ugyan ezt a feladatot látja el.

 

26. Kell e félni a gyomirtó szerek használatától?

 

A mai gyomirtó szerek már sokkal biztonságosabbak, mint a régiek, amik évekig vissza maradhattak a talajban. Ezek a szerek néhány óra elteltével a napsugarak hatására elbomlanak, csakis a növények levelein tudnak nagy hatásfokkal felszívódni – ágakon, törzsön nem és a gyökereken is csak nagy mennyiség esetén. Óvatosan kell velük bánni, hogy csak arra jutassuk ki, amitől meg akarunk szabadulni és csakis szélcsendes időben.

 

27. Az én kertemben gyep van vagy pázsit? Mi a különbség?

 

Gyep: olyan növénytársulás, amelyben a fűfajokon kívül más növény családok is megjelennek, de a folyamatos igénybevételt is bírják.

 

Például: lóhere, pitypang, madársóska, útifű, százszorszép stb.

 

Pázsit: olyan növénytársulás, amelyben csakis fűalkotó fajok vannak jelen, és semmilyen más idegen növény faj.

 

Például: angol perje, csenkeszek, perjék stb.